Nonprofit szervezetek:

egyesületek, köztestületek, (köz)alapítványok

adózásának alapvető szabályai

2018.

Az egyesületek, alapítványok [civil szervezetek] alapítására, működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Ptk. és az Ectv. határozza meg. A törvényszéken történő nyilvántartásba vétellel, ezen nyilvántartásba vétel napjával válnak jogi személlyé. E szervezetek is az egyes adókötelezettségekről rendelkező adótörvények és a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók.

Szervezeti jogi szabályozás, számviteli előírások

Bejelentkezés

Adóköteles tevékenységet főszabály szerint csak az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat. A nonprofit szervezetek esetében is - hasonlóan a társaságokhoz - az ún. egyablakos bejelentkezési rendszer működik. Ez azt jelenti, hogy a nonprofit szervezet a nyilvántartásba vételét végző bíróság útján kap adószámot az adóhatóságtól. A nonprofit szervezet - az állami adó- és vámhatóság felé teljesítendő - bírósági nyilvántartásba vételt követő adat-bejelentési és változás-bejelentési kötelezettségét 2018. január 01-jétől a 18T201CSZ bejelentő és változás-bejelentő lap - kitöltési útmutatónak megfelelő - benyújtásával teljesítheti.

Az adószámot az adózással összefüggésben minden esetben - a levelezéseken, a befizetéseken, a visszaigénylések alkalmával, a kibocsátott számlákon stb. - fel kell tüntetni. Előfordulhat az is, hogy adott (közhasznú) szervezetnek például csak az adomány-igazolás kiállítása érdekében van szüksége adószámra.

Könyvvezetés, beszámolókészítés

A nonprofit szervezetek és az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeik - az Szt. felhatalmazása alapján kiadott - 479-es rendeletben foglaltak alapján teljesítik könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségüket.

A beszámoló lehet:

-     Egyszerűsített beszámoló,

ez esetben egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az az egyesület, alapítvány, köztestület, amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege - két egymást követő évben, évenként - az 50 millió forintot nem haladja meg.

Az egyszerűsített beszámoló részei: egyszerűsített mérleg, eredmény-levezetés.

-    Egyszerűsített éves beszámoló,

ez esetben kettős könyvvitel vezetésére kötelezett az az egyesület, alapítvány, köztestület, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot. Kettős könyvvitel vezetésére kötelezett továbbá az a szervezet, amely saját döntése alapján az Szt. szerinti éves beszámoló készítését választotta. Közhasznú jogállású szervezet - az Ectv. 27. § (2) bekezdése alapján - kizárólag kettős könyvvitelt vezethet, azaz egyszerűsített éves beszámolót készíthet (ha nem választja az Szt. szerinti éves beszámoló készítését).

Az egyszerűsített éves beszámoló részei: mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet.

-     a szervezet választása, vagy külön jogszabályi előírás alapján az Szt. szerinti éves            beszámoló.

A jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségére az azt létrehozó szervezet - az alapítvány, az egyesület, a köztestület, a közalapítvány - beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségére szabályozó előírásokat kell alkalmazni.

Nem része a beszámolónak - annak bármely formája esetén -, de a civil szervezet (a közhasznú és a nem közhasznú egyaránt), továbbá jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeik kötelesek a beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni a beszámolóhoz kapcsolódóan.

A civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége a civil szervezetre vonatkozó szabályok szerinti beszámolót készít, amelyet az Ectv. 30. § (1) bekezdése szerint letétbe helyez.

Könyvvizsgálati kötelezettség

Kötelező a könyvvizsgálat annál a szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből származó éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 300 millió forintot. Ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikére vagy mindkét üzleti évre vonatkozó (ár)bevételi adatok hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre (új alapítású szervezeteknél), akkor a tárgyévi várható (ár)bevételt és - ha van - a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe venni.

Az a szervezet, amely könyvvizsgálatra nem kötelezett - mert például nem végez vállalkozási tevékenységet, vagy végez ugyan, de nem lépi túl az előzőek szerinti 300 milliós határértéket - saját elhatározásból is dönthet arról, hogy beszámolója felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg (önként vállalt kötelezettség).

Ha kötelező a könyvvizsgálat - vagy a szervezet azt saját elhatározásából választja - akkor az üzleti évről készített beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak valódiságának és jogszerűségének ellenőrzésére bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget kell - az előző üzleti évi beszámoló elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított szervezetnél az üzleti év fordulónapja előtt - választani.

Nyilvánosságra hozatal, letétbe helyezés, közzététe

Az a cégbíróságon be nem jegyzett szervezet, amely más jogszabály alapján beszámolóját vagy annak fontosabb adatait köteles nyilvánosságra hozni, továbbá amely beszámolóját saját elhatározásából nyilvánosságra hozza, a közzétételnek - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében való megjelentetéssel, a székhelyén történő betekinthetőséggel, internetes honlapján történő bemutatással vagy egyéb más, a számviteli politikájában rögzített módon tehet eleget. A közzététel határideje - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napja.

A civil szervezet és más nonprofit szervezet a beszámolót - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az Ectv. 30. §, illetve 46. § (1) bekezdés szerint hozza nyilvánosságra. E szerint a szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni. E letétbe helyezési és közzétételi kötelezettséget a Bnytv. 39-40. §, valamint 105. § szerint kell teljesíteni, azaz a beszámolót az OBH részére kell megküldeni.

Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint a közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

Ha a civil szervezet a beszámolóval, valamint a közhasznúsági melléklettel kapcsolatos letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság a civil szervezetet a Bnytv. 37. § (2) bekezdésében megállapított mértékű pénzbírsággal sújthatja.

Gazdálkodás

A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható, de céljainak megvalósítása érdekében - azt nem veszélyeztetve - kiegészítő vállalkozási tevékenységet is folytathat.

Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele 60%-át eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele.

Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.

A közhasznú jogállás

A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg.

Közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.

A közhasznúként való megfelelés vizsgálata:

Megfelelő erőforrásakkor áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

- az átlagos éves bevétele meghaladja az 1 millió forintot, vagy

- a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy

- a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét, ideértve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek által összesen teljesített munkaóráknak a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti értékét is.

Megfelelő társadalmi támogatottság30 akkor mutatható ki a szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltétel közül legalább egy teljesül:

- a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri - az államháztartás alrendszereitől kapott támogatások nélkül számított - összes bevétel 2 százalékát, vagy

- a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a 2 év átlagában, vagy

- közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (2 év átlagában) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a Kötv.31-nek megfelelően.

A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja az előzőek szerinti feltételek teljesülését,

hiszen 2 egymást követő lezárt üzleti évben kell megfelelni a követelményeknek. Ha e feltételek nem teljesülnek, úgy a szervezet közhasznú jogállását (nem pedig magát a szervezetet) a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásából törli.

Társasági adókötelezettség

A Tao. tv. hatályos rendelkezései szerint e szervezetek továbbra is feltétel nélkül a társasági adó alanyai, függetlenül attól, hogy az adott adóévben vállalkozási tevékenységet végeznek-e vagy sem. Ezen általános adóalanyisággal összefüggésben rendelkezik a Tao. tv. oly módon (egyszerűsítő eljárásként), hogy a civil szervezet és más nonprofit szervezet (ideértve a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységet is), ha az adóévben vállalkozási tevékenységből bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el, a társasági adóbevallás helyett, bevallást helyettesítő nyilatkozatot tesz az erre rendszeresített nyomtatványon az adóévet követő év május 31-éig.

A közhasznú szervezetet megillető kedvezmény

A közhasznú szervezetnek nem kell az adóévben társasági adót fizetnie,

- ha a vállalkozási tevékenységének a bevétele nem haladja meg a kedvezményezett bevételi mértéket, azaz az összes bevételének a 15 százalékát, illetve,

- ha végez ingatlan-hasznosítási tevékenységet is, akkor az abból származó - egyébként alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység - bevételeként elszámolt összeget a vállalkozási tevékenységből származó bevétele részének tekintve, az így számított együttes bevétel nem haladja meg az összes bevételének a 15 százalékát.